schmeicheln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʃmaɪ̯çɛln/

Ige

schmeicheln (gyenge, E/3 jelen schmeichelt, múlt schmeichelte, befejezett geschmeichelt, segédige haben)

  1. hízeleg

Igeragozás

További információk