singular

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Kiejtés

  • IPA: /ˈsɪŋgjələr/, /ˈsɪŋ.ɡjə.lɜː/ érvénytelen IPA-karakterek (g//), replace g with ɡ

Melléknév

singular (középfok more singular, felsőfok most singular)

  1. egyedülálló, egyes
  2. (nyelvtan) egyes számú
  3. egyetlen
  4. furcsa, különös, rendkívüli
  5. (matematika) szinguláris

Főnév

singular (tsz. singulars)

  1. (nyelvtan) egyes szám

Román

Főnév

singular sn (többesszám [nincs megadva])

  1. egyes szám

Melléknév

singular hn or sn (nőnemű egyes szám singulară, hímnemű többesszám singulari, nőnemű és semlegesnemű többesszám singulare)

  1. egyedülálló
  2. különös

Spanyol

Kiejtés

  • IPA: /sinɡuˈlaɾ/, [sĩŋ.ɡuˈlaɾ]

Főnév

singular hn (többes szám singulares)

  1. (nyelvtan) egyes szám