sonnen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /zɔnɛn/

Ige

sonnen (gyenge, E/3 jelen sonnt, múlt sonnte, befejezett gesonnt, segédige haben)

  1. kitesz a napra, napoztat
  2. (napfényként) sugárzik, fénylik, melegít, bevilágít

Visszaható ige

sich sonnen

  1. napozik, sütkérezik

Igeragozás

További információk