szállít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsaːlːiːt]

Tárgyas ige

szállít

1. Egyik helyről a másikra visz valamit.

Származékok

• szállítás, szállítmány, szállító

• (igekötős alakok): | átszállít | beszállít | elszállít | kiszállít | leszállít | visszaszállít | 

Etimológia

száll +‎ -ít

Fordítások

szállít — lásd visz

Ragozás

szállít ragozása

Főnévi igenév			szállítani
Befejezett melléknévi igenév			szállított
Folyamatos melléknévi igenév			szállító
Beálló melléknévi igenév			szállítandó
Határozói igenév			szállítva
Ható ige			szállíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	szállítok	szállítasz	szállít	szállítunk	szállítotok	szállítanak
		Tárgyas	szállítom én téged/titeket szállítalak	szállítod	szállítja	szállítjuk	szállítjátok	szállítják
	Múlt idő	Alanyi	szállítottam	szállítottál	szállított	szállítottunk	szállítottatok	szállítottak
		Tárgyas	szállítottam én téged/titeket szállítottalak	szállítottad	szállította	szállítottuk	szállítottátok	szállították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	szállítanék	szállítanál	szállítana	szállítanánk	szállítanátok	szállítanának
		Tárgyas	szállítanám én téged/titeket szállítanálak	szállítanád	szállítaná	szállítanánk	szállítanátok	szállítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	szállítsak	szállíts vagy szállítsál	szállítson	szállítsunk	szállítsatok	szállítsanak
		Tárgyas	szállítsam én téged/titeket szállítsalak	szállítsd vagy szállítsad	szállítsa	szállítsuk	szállítsátok	szállítsák
Főnévi igenév ragozása			szállítanom	szállítanod	szállítania	szállítanunk	szállítanotok	szállítaniuk