számjegy

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Latin számjegyek

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsaːmjɛɟ]

Főnév

számjegy

  1. (matematika) A számjegy egy szimbólum (vagy azok csoportja), ami egy számot ír le. A számjegyek éppen úgy különböznek az általuk leírt számtól, mint egy szó attól a dologtól, amit valójában jelent. A "11" jelek a "tizenegy" és a "XI" különbözőek, de ugyanazt a számot írják le. Egy számrendszer (vagy számábrázolási rendszer) egységes szabályok alapján meghatározza, hogy számjegyek sorozata milyen számokat jelenít meg.

Etimológia

szám +‎ jegy, a német Zahlzeichen szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

számjegy ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset számjegy számjegyek
tárgyeset számjegyet számjegyeket
részes eset számjegynek számjegyeknek
-val/-vel számjeggyel számjegyekkel
-ért számjegyért számjegyekért
-vá/-vé számjeggyé számjegyekké
-ig számjegyig számjegyekig
-ként számjegyként számjegyekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben számjegyben számjegyekben
-on/-en/-ön számjegyen számjegyeken
-nál/-nél számjegynél számjegyeknél
-ba/-be számjegybe számjegyekbe
-ra/-re számjegyre számjegyekre
-hoz/-hez/-höz számjegyhez számjegyekhez
-ból/-ből számjegyből számjegyekből
-ról/-ről számjegyről számjegyekről
-tól/-től számjegytől számjegyektől
számjegy birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én számjegyem számjegyeim
a te számjegyed számjegyeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
számjegye számjegyei
a mi számjegyünk számjegyeink
a ti számjegyetek számjegyeitek
az ő számjegyük számjegyeik

További információk