szár

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsaːr]

Főnév

szár

1. (növénytan) Növény része; a hajtás lágy vagy fásodott tengelye, amelyen a levelek és a virágok ülnek.

Fordítások

Tartalom

albán: kërcell (sq) hn, kërcyell (sq) hn angol: stalk (en) belarusz: сцябло́ (be) sn (scjabló) bolgár: стъбло (bg) sn (stǎblo) cigány: rán (rom) cseh: stonek (cs) hn dán: stilk (da) kn, stængel (da) kn eszperantó: kiel (eo) észt: vars (et) finn: varsi (fi) francia: tige (fr) nn görög: μίσχος (el) hn (míschos) héber: גִּבְעוֹל‎ (he) hn (giv'ól) holland: steel (nl) hn, stengel (nl) hn, halm (nl) hn japán: 茎 (ja) (kuki); 幹 (ja) (miki) kínai: 莖 (zh), 茎 (zh) (jīng), 樹幹 (zh), 树干 (zh) (shùgàn)

latin: caulis (la) nn lengyel: łodyga (pl) nn lett: stiebrs (lv) hn, stumbrs (lv) hn litván: stiebas (lt) macedón: стебло (mk) sn (steblo), дршка (mk) nn (drška), страк (mk) hn (strak) mezei mari: вурго (mhr) (vurgo) német: Stengel (de) hn, Stiel (de) hn norvég: stilk (no), stengel (no) olasz: gambo (it) hn, fusto (it), stelo (it) orosz: стебель (ru) hn (stebelʹ), ствол (ru) hn (stvol) ógörög: καυλός (grc) hn (kaulós) örmény: ցողուն (hy) (cʿołun) perzsa: ساقه‎ (fa) (sâqe), ستاک‎ (fa) (setâk) portugál: caule (pt), talo (pt) hn, haste (pt) nn román: tulpină (ro) nn, tijă (ro) nn spanyol: tallo (es) svéd: stjälk (sv) kn szerbhorvát: стабљика (sh) nn, stabljika (sh) nn, пeтeљка (sh) nn, peteljka (sh) nn szlovák: steblo (sk) sn, stonka (sk) nn szlovén: steblo (sl) sn szuahéli: shina (sw) tagalog: tangkay (tl) thai: ก้าน (th) (gâan) török: sap (tr) udmurt: пуд (udm) (pud) ukrán: стебло́ (uk) sn (stebló), сте́бель (uk) hn (stébelʹ)

Ragozás

szár ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	szár	szárak
tárgyeset	szárat	szárakat
részes eset	szárnak	száraknak
-val/-vel	szárral	szárakkal
-ért	szárért	szárakért
-vá/-vé	szárrá	szárakká
-ig	szárig	szárakig
-ként	szárként	szárakként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	szárban	szárakban
-on/-en/-ön	száron	szárakon
-nál/-nél	szárnál	száraknál
-ba/-be	szárba	szárakba
-ra/-re	szárra	szárakra
-hoz/-hez/-höz	szárhoz	szárakhoz
-ból/-ből	szárból	szárakból
-ról/-ről	szárról	szárakról
-tól/-től	szártól	száraktól

szár birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	száram	száraim
a te	szárad	száraid
az ő/ön/maga az önök/maguk	szára	szárai
a mi	szárunk	száraink
a ti	száratok	száraitok
az ő	száruk	száraik

Származékok

• szártalan
• (összetételek): bibeszár, hagymaszár, kukoricaszár, lábszár, levélszár, nadrágszár, sportszár, tollszár, virágszár