szimandron

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsimɒndron]

Főnév

szimandron

  1. A szimandron (szemantron, szémantron, szemantérion, szimantron, faharang, tóka vagy dóka, görögül: σήμαντρον, σημαντήριον vagy ξύλον, oroszul: било (bilo), románul: toacă, bolgárul: клепало; a görög σῆμα 'jel, jelzés' szóból) fából, öntöttvasból, néha sárgarézből készült, két–három méter hosszú, 40–50 cm széles, egy vagy két kalapácsszerű verővel megszólaltatott ütőhangszer, amellyel a keleti keresztény egyházakban a hívőket istentiszteletre vagy imára szólítják. A fából készült szimandront görög szóval talantonnak is hívják.

További információk