tömb

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtømb]

Etimológia

Nyelvújításkori szó (Szemere Pál alkotása) a töm igéből, a -b végződés a domb, gomb, gömb szavak mintájára került rá.[1]

Főnév

tömb

  1. Tömör tárgy
    Hiponíma: acéltömb, kőtömb, jégtömb, tömbsajt
  2. Épületek/telkek együttese, amelyeket kívülről utcák határolnak, de közöttük nincsenek utcák
    Szinonima: háztömb, blokk
    (összetételek): épülettömb, tömbház
  3. Papírlapok összefogva (pl. spirállal, ragasztással) úgy, hogy könnyen ki lehessen tépni egyes lapokat
    Hiponíma: jegyzettömb
  4. (informatika) Azonos típusú adatokat meghatározott sorrendben tároló adatszerkezet

Fordítások

Forrás

  1. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 755. o. ISBN 963-7094-01-6