tummeln
Német
Kiejtés
- IPA: /tʊmmɛln/
Ige
tummeln (gyenge, E/3 jelen tummelt, múlt tummelte, befejezett getummelt, segédige haben)
- sich tummeln
- 1) sürög-forog
2) siet
3) nyüzsög
4) szaladgál, hancúrozik
Igeragozás
| főnévi igenév | tummeln | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Partizip I (Partizip Präsens) | tummelnd | ||||
| Partizip II (Partizip Perfekt) | getummelt | ||||
| segédige | haben | ||||
| kijelentő mód | kötőmód | ||||
| jelen | ich tummle ich tummele ich tummel |
wir tummeln | i | ich tummele ich tummle |
wir tummeln |
| du tummelst | ihr tummelt | du tummelest du tummlest |
ihr tummelet ihr tummlet | ||
| er tummelt | sie tummeln | er tummele er tummle |
sie tummeln | ||
| egyszerű múlt | ich tummelte | wir tummelten | ii | ich tummelte1 | wir tummelten1 |
| du tummeltest | ihr tummeltet | du tummeltest1 | ihr tummeltet1 | ||
| er tummelte | sie tummelten | er tummelte1 | sie tummelten1 | ||
| felszólító mód | tummle (du) tummel (du) tummele (du) |
tummelt (ihr) | |||
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.