vent

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Ige

vent (third-person singular simple present vents, present participle venting, simple past and past participle vented)

  1. szellőztet
  2. kiereszt
  3. kitölt [haragot] (akin/amin: on)
  4. megszabadul a feszültségtől; levezeti a feszültséget
vent »one's« feelings on smb
rázúdítja vkire az érzéseit
vent one's anger on/at/against smb
kitölti vkin a haragját


Főnév

vent

  1. szellőzőnyílás
give vent to »one's« feelings
szabad folyást enged az érzelmeinek

Francia

Kiejtés

  • IPA: /vɑ̃/

Főnév

vent hn (többes vents)

  1. szél

Provanszál

Főnév

vent hn

  1. szél

Romans

Főnév

vent

  1. szél