Ugrás a tartalomhoz

wecken

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ʋɛkɛn/

Ige

wecken (gyenge, E/3 jelen weckt, múlt weckte, befejezett geweckt, segédige haben)

  1. felébreszt[1]
    • 1924, Thomas Mann, Der Zauberberg:
      Das machte Hans Castorp nun wieder lachen, und so wurde er zwischen verschiedenen Gemütsbewegungen hin und her geworfen, bis der Morgen durch seine halboffene Balkontür graute und ihn weckte.

Lásd még

  1. Wecker

Jegyzetek

  1. A varázshegy, Szőllősy Klára fordításában

Igeragozás