struktúra

Magyar

Főnév

struktúra

1. Az egymást kölcsönösen meghatározó alkotó elemek rendszert alkotó, összefüggő egysége.

Fordítások

• ANGOL: structure ^(en)

Ragozás

struktúra ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset struktúra struktúrák tárgyeset struktúrát struktúrákat részes eset struktúrának struktúráknak -val/-vel struktúrával struktúrákkal -ért struktúráért struktúrákért -vá/-vé struktúrává struktúrákká -ig struktúráig struktúrákig -ként struktúraként struktúrákként -ul/-ül - - -ban/-ben struktúrában struktúrákban -on/-en/-ön struktúrán struktúrákon -nál/-nél struktúránál struktúráknál -ba/-be struktúrába struktúrákba -ra/-re struktúrára struktúrákra -hoz/-hez/-höz struktúrához struktúrákhoz -ból/-ből struktúrából struktúrákból -ról/-ről struktúráról struktúrákról -tól/-től struktúrától struktúráktól

struktúra birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én struktúrám struktúráim a te struktúrád struktúráid az ő/ön/maga az önök/maguk struktúrája struktúrái a mi struktúránk struktúráink a ti struktúrátok struktúráitok az ő struktúrájuk struktúráik

Szinonimák

• felépítés
• szerkezet

Szókapcsolatok

• algebrai struktúra