vatitóm hashaná hahív vayavo'ú eláv bashaná hashenít vayomerú lo lo nekhakhéd me'adoní ki im tam hakésef umikné habhemá el adoní lo nish'ár lifné adoní biltí im gviyatenú ve'admatenú
Miután eltelt az az esztendő, a másik esztendőben megint odamentek hozzá, és azt mondták neki: Nem titkolhatjuk el, uram, hogy elfogyott a pénz, jószágaink és állataink pedig urunknál vannak. Nem maradt egyebünk, uram, csak a testünk és a földünk.
