月

Hiragana a i u e o ∅ あ い う え お k か き く け こ s さ し す せ そ t た ち つ て と n な に ぬ ね の h は ひ ふ へ ほ m ま み む め も y や ゆ よ r ら り る れ ろ w わ ゐ ゑ を ん (N)

Japán

Írásjegy

月

Olvasatok

• Kan’on: げつ (getsu)
• Kan’yōon: がつ (gatsu)
• Kun: つき (tsuki), つく (tsuku)
• Nanori: おと (oto), がっ (ga), す (su), ずき (zuki), もり (mori)

1. hold
2. hónap

---

• 一月 (いちがつ) (ichigatsu, “január”)
• 一月 (いちがつ) (ichigatsu, “egy hónap”)
• 一 (いっ)か月 (げつ) (ikkagetsu, “egy hónap”)
• 毎月 (まいつき) (maitsuki, “minden hónapban”)
• 生年月日 (せいねんがっぴ) (seinengappi, “születési dátum”)
• 今月 (こんげつ) (kongetsu, “e hónapban”)

A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap, és így tovább. A számot a -gacu (hónap) szóval toldják meg:

Nyugati	Japán	Latin átirat
Január	一月	(icsigacu)
Február	二月	(nigacu)
Március	三月	(szangacu)
Április	四月	(sigacu)
Május	五月	(gogacu)
Június	六月	(rokugacu)
Július	七月	(sicsigacu)
Augusztus	八月	(hacsigacu)
Szeptember	九月	(kugacu)
Október	十月	(dzsúgacu)
November	十一月	(dzsúicsigacu)
December	十二月	(dzsúnigacu)

---

Kínai

Főnév

月

• hold
• hónap
• Pinyin: yuè (yue4)

A legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapi tevékenységekhez ma már a Gergely-naptárt használják, de a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek pontos idejének meghatározásához ma is a kínai naptárat használják. Ilyen ünnep például a kínai újév, (春节 vagy tavaszi fesztivál, de nem összetévesztendő a holdújévvel ami számos holdnaptár kezdeti dátuma), a sárkányhajó fesztivál és az őszközepi fesztivál, az asztrológiában pedig ehhez kötik az esküvők vagy a házavatók időpontját. Mivel minden hónap a hold valamelyik ciklusát követi, használják ezt a holdfázisok megállapításakor is. Kínában a hagyományos naptárat gyakran nevezik Xia naptárnak (hagyományos kínaiul 夏曆egyszerűsített kínaiul 夏历 pinjin átírással xiàlì), aminek az az alapja, hogy A történetíró feljegyzéseiben azt lehet olvasni, hogy a Xia-dinasztia ideje alatt az év a téli napfordulót követő második újhold után kezdődik.

Az állatövi jegy, amibe a Nap belép és a belépési pont ekliptikai hosszúsága határozza meg a szabályos hónap sorszámát. Az 1. hónap (正月 zhēngyuè) szó szerint legelső hónapot jelent. Az összes többi hónap ez után van számozva: első hónap, második hónap, stb.

Sorszám	Kínai	Pinyin	Hossz.	Zodiákus
1	正月	zhēngyuè	330°	Halak
2	二月	èryuè	0°	Kos
3	三月	sānyuè	30°	Bika
4	四月	sìyuè	60°	Ikrek
5	五月	wǔyuè	90°	Rák
6	六月	liùyuè	120°	Oroszlán
7	七月	qīyuè	150°	Szűz
8	八月	bāyuè	180°	Mérleg
9	九月	jiǔyuè	210°	Skorpió
10	十月	shíyuè	240°	Nyilas
11	十一月	shíyīyuè	270°	Bak
12	十二月	shí'èryuè	300°	Vízöntő

74. Kangxi (康熙) gyök

Kínai (Kangxi) gyökök listája

¹ 一 丨 丶 丿 乙 亅 ² 二 亠 人 儿 入 八 冂 冖 冫 几 凵 刀/刂 力 勹 匕 匚 匸 十 卜 卩 厂 厶 又 ³ 口 囗 土 士 夂 夊 夕 大 女 子 宀 寸 小 尢 尸 屮 山 巛 工 己 巾 干 幺 广 廴 廾 弋 弓 彐 彡 彳 ⁴ 心 戈 戶 手 支 攴 文 斗 斤 方 无 日 曰 月 木 欠 止 歹 殳 毋 比 毛 氏 气 水 火 爪 父 爻 爿 片 牙 牛 犬 ⁵ 玄 玉 瓜 瓦 甘 生 用 田 疋 疒 癶 白 皮 皿 目 矛 矢 石 示 禸 禾 穴 立 ⁶ 竹 米 糸 缶 网 羊 羽 老 而 耒 耳 聿 肉 臣 自 至 臼 舌 舛 舟 艮 色 艸 虍 虫 血 行 衣 西 ⁷ 見 角 言 谷 豆 豕 豸 貝 赤 走 足 身 車 辛 辰 辵 邑 酉 釆 里 ⁸ 金 長 門 阜-阝 隶 隹 雨 青 非 ⁹ 面 革 韋 韭 音 頁 風 飛 食 首 香 ¹⁰ 馬 骨 高 髟 鬥 鬯 鬲 鬼 ¹¹ 魚 鳥 鹵 鹿 麥 麻 ¹² 黃 黍 黑 黹 ¹³ 黽 鼎 鼓 鼠 ¹⁴ 鼻 齊 ¹⁵ 齒 ¹⁶ 龍 龜 ¹⁷ 龠