Keule

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /kɔʏ̯lɛ/

Főnév

Keule nn (birtokos Keule, többesszám Keulen)

  1. bunkó
    Szinonima: Knüppel, Knüttel, Prügel
  2. állati comb