beli
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɛli]
Melléknév
beli (v. béli)
- a belőle való(si) v. a belül levő (azaz belső + i) összevont alakja. Önállóan nem használatos,
- (mondattan): összetételekben 2. tagként hovatartozást jelöl - ötvenhatbeli: 56-ban született, az 56-os évjáratba tartozó (bor v. más termény).
- be + l > bel; + bel + i > beli
Indonéz
Ige
beli
Román
Ige
a beli (E/3 jelen belește, befejezett alak belit) 4. ragozás
- nyúz
- megnyúz, lenyúz