harang

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moszkvai nagy cár harang

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒrɒŋɡ]

Főnév

harang

  1. Fémből készült eszköz, amely megütve kongó hangot hallat.

Etimológia

A szó egy magyar szó, mert a harang egy germán szó, a germán hor gyökből ered, ami az indogermán ker, ebből lesz a hörö, mint hreigo, horkan, mint hork, illetve a harang szó is, ami a germán hreng, vagy hrenga, és harangot jelent germánul, illetve harangoznit.

Fordítások

Származékok