keel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Főnév

keel (tsz. keels)

  1. csónak, tutaj

Észt

Kiejtés

  • IPA: /ˈkeːl/

Főnév

keel (genitivus keele, partitivus keelt)

  1. nyelv

Etimológia

Lásd a finn kieli szót.