nyelv

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tongue.agr.jpg

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

nyelv

  1. Az ízek érzékelésére szolgáló testrész.
  2. Emberi kommunikációs rendszer.
  3. Gondolatok és érzések közlése önkényes jelek, például hangok, mozdulatok és írott szimbólumok rendszerével.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból.

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

nyelv ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset nyelv nyelvek
tárgyeset nyelvet nyelveket
részes eset nyelvnek nyelveknek
-val/-vel nyelvvel nyelvekkel
-ért nyelvért nyelvekért
-vá/-vé nyelvvé nyelvekké
-ig nyelvig nyelvekig
-ként nyelvként nyelvekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben nyelvben nyelvekben
-on/-en/-ön nyelven nyelveken
-nál/-nél nyelvnél nyelveknél
-ba/-be nyelvbe nyelvekbe
-ra/-re nyelvre nyelvekre
-hoz/-hez/-höz nyelvhez nyelvekhez
-ból/-ből nyelvből nyelvekből
-ról/-ről nyelvről nyelvekről
-tól/-től nyelvtől nyelvektől
nyelv birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én nyelvem nyelveim
a te nyelved nyelveid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
nyelve nyelvei
a mi nyelvünk nyelveink
a ti nyelvetek nyelveitek
az ő nyelvük nyelveik