kel

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɛl]

Ige

kel

1. Felébred és feláll.
2. Felmegy (pl. a nap).
3. Fellázad.
4. jár (pl. jár-kel).
5. megy (pl. átkel).

Etimológia

• Átkel jelentéssel ősi örökség a finnugor korból, vö. erza келемс.
• Más jelentéssel is vannak hasonló finnugor igék, vö. finn kahlata, komi кевны, udmurt колыны.

Fordítások

felkel valaki

angol: get up német: aufstehen

felkel a nap

angol: rise, go up német: aufgehen

felázad

angol: rise

Származékok

• kelt

• (igekötős alakok): | átkel | felkel | kikel | megkel | 

Szókapcsolatok

• ki korán kel, aranyat lel

Főnév

kel

1. (növénytan, konyha)

Szókapcsolatok

• bimbós kel

Fordítások

• német: Kohl hn

Kurd

Főnév

kel

1. hő

Török

Melléknév

kel

1. kopasz