kuka

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkukɒ]

Főnév

kuka

1. Szemétgyűjtő tartály.

Etimológia

A német KUKA rövidítésből (Keller und Knappich Augsburg), amely cég gyártotta kezdetben a szemetes tartályokat.

Származékok

• kukás

Ragozás

kuka ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kuka	kukák
tárgyeset	kukát	kukákat
részes eset	kukának	kukáknak
-val/-vel	kukával	kukákkal
-ért	kukáért	kukákért
-vá/-vé	kukává	kukákká
-ig	kukáig	kukákig
-ként	kukaként	kukákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kukában	kukákban
-on/-en/-ön	kukán	kukákon
-nál/-nél	kukánál	kukáknál
-ba/-be	kukába	kukákba
-ra/-re	kukára	kukákra
-hoz/-hez/-höz	kukához	kukákhoz
-ból/-ből	kukából	kukákból
-ról/-ről	kukáról	kukákról
-tól/-től	kukától	kukáktól

kuka birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kukám	kukáim
a te	kukád	kukáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kukája	kukái
a mi	kukánk	kukáink
a ti	kukátok	kukáitok
az ő	kukájuk	kukáik

Melléknév

kuka

1. néma
2. együgyű

Finn

Kiejtés

• IPA: /ˈkukɑ/, [ˈkukɑ]
• rím: -ukɑ
• szótagolás: ku‧ka

Kérdő névmás

kuka

1. ki
2. kicsoda

További információk

• kuka - Szótár.net (fi-hu)
• kuka - finnhun
• kuka - Kielitoimiston sanakirja
• kuka - Google (fi-en)
• kuka - Яндекс (fi-ru)
• kuka - sanakirja
• kuka - Stora finsk-svenska ordbok (fi-sv)
• kuka - Wikidata
• kuka - Wikipédia (finn)

Kecsua

Főnév

kuka

1. koka (növény)