loc

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Román

Főnév

Etimológia

A latin locus szóból. loc sn (többes szám locuri)

  1. hely
  2. állás
  3. (átvitt értelemben) alkalom
din loc în loc
ide-oda, imitt-amott, helyenként;
la loc
helyre
la loc comanda
visszakozz!
la faţa locului
a helyszínen
pe loc
(egy) helyben;
pe loc repaus!
pihenj!;
loc de casă
házhely, telek;
loc de naştere
születési hely;
a lua loc
helyet foglal, leül;
a avea loc
történik;
în loc de / în locul ...
helyett