occasion

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Kiejtés

  • IPA: /əˈkeɪʒən/
  • Hang hallgatás (US)

Főnév

occasion (tsz. occasions)

  1. alkalom
  2. kedvező körülmény

Ige

occasion (alapjelen, egyes szám harmadik személy occasions, folyamatos melléknévi igenév occasioning, második és harmadik alakja occasioned)

  1. alkalmat ad
  2. előidéz
  3. kivált
  4. létrehoz
  5. okoz