orom

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈorom]

Főnév

orom

  1. csúcs, hegycsúcs.
  2. tető, háztető szabadba néző része.

Etimológia

  • Tkp. *vero, ősi örökség a finnugor korból, vö. finn vuori.
  • Hasonló szavak az indoeurópai nyelvekben is vannak (*ver-):
  • Némelyik finnugor nyelvben is vannak hasonló, de erdő jelentésű szavak, vö. komi вӧр.
  • A hegy ~ erdő jelentésváltáshoz vö. pl. orosz гора ~ bolgár гора.
  • Ural-altaji (bár szamojéd szavak nincsenek kimutatva):
    • Ide tartozhat az erdő jelentésű modern török orman szó is.
    • Ide tartozhat a csúcs jelentésű mongol оргил szó is.

Fordítások