pincér

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

pincér

  1. éttermi alkalmazott, akinek a feladata a rendelések felvétele, az ételek felszolgálása és az edények leszedése, esetleg továbbá a számla kiállítása és az ellenérték beszedése is.

Etimológia

pince + ér, a német Kellner szó tükörfordítása

Szinonimák

Származékok

Fordítások


Ragozás

pincér birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én pincérem pincéreim
a te pincéred pincéreid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
pincére pincérei
a mi pincérünk pincéreink
a ti pincéretek pincéreitek
az ő pincérük pincéreik