Ugrás a tartalomhoz

sein

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

sein

  1. gyerek

Kiejtés

  • IPA: /ˈsei̯n/

Főnév

sein

  1. fal

Kiejtés

Főnév

sein hn (plural seins)

  1. mell

Etimológia

A latin sinus szóból.

  • sein - Szótár.net (fr-hu)
  • sein - Reverso (fr-en)
  • sein - Robert
  • sein - Larousse
  • sein - TLFI
  • sein - Google (fr-en)
  • sein - Яндекс (fr-ru)
  • sein - Wikidata
  • sein - Wikipédia (francia)

Kiejtés

Ige

sein (rendhagyó, E/3 jelen ist, múlt war, befejezett gewesen, kötőmód múlt wäre, segédige sein)

hal
  1. van

Igeragozás