stürzen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʃtyːɐ̯tsɛn/

Ige

stürzen (gyenge, E/3. jelen idő stürzt, Präteritum stürzte, Perfekt gestürzt, segédige haben vagy sein)

  1. letaszít
  2. lezuhan
  3. esik
  4. rohan
  5. kiborít
  6. beront

Visszaható ige

sich stürzen

  1. rohan
  2. beleveti magát vmibe
  3. ráveti magát vmire

Etimológia

Lásd a styrte szót.

Igeragozás