stürzen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʃtyːɐ̯tsɛn/

Ige

stürzen (gyenge, E/3 jelen stürzt, múlt stürzte, befejezett gestürzt, segédige haben vagy sein)

  1. letaszít
  2. lezuhan
  3. esik
  4. rohan
  5. kiborít
  6. beront

Visszaható ige

sich stürzen

  1. rohan
  2. beleveti magát vmibe
  3. ráveti magát vmire

Etimológia

Lásd a styrte szót.

Igeragozás

További információk