Ugrás a tartalomhoz

szükséglakás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsykʃeːɡlɒkaːʃ]

Főnév

szükséglakás

  1. Nem lakásnak épített, de kényszerűségből lakásnak használt egy vagy több helyiség. [1]
  2. Valakinek átmenetileg, szükségképp kiutalt lakás. [1]

Etimológia

szükség +‎ lakás

Ragozás

szükséglakás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szükséglakás szükséglakások
tárgyeset szükséglakást szükséglakásokat
részes eset szükséglakásnak szükséglakásoknak
-val/-vel szükséglakással szükséglakásokkal
-ért szükséglakásért szükséglakásokért
-vá/-vé szükséglakássá szükséglakásokká
-ig szükséglakásig szükséglakásokig
-ként szükséglakásként szükséglakásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szükséglakásban szükséglakásokban
-on/-en/-ön szükséglakáson szükséglakásokon
-nál/-nél szükséglakásnál szükséglakásoknál
-ba/-be szükséglakásba szükséglakásokba
-ra/-re szükséglakásra szükséglakásokra
-hoz/-hez/-höz szükséglakáshoz szükséglakásokhoz
-ból/-ből szükséglakásból szükséglakásokból
-ról/-ről szükséglakásról szükséglakásokról
-tól/-től szükséglakástól szükséglakásoktól
szükséglakás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szükséglakásom szükséglakásaim
a te szükséglakásod szükséglakásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szükséglakása szükséglakásai
a mi szükséglakásunk szükséglakásaink
a ti szükséglakásotok szükséglakásaitok
az ő szükséglakásuk szükséglakásaik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6