tarkozótőr

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtɒrkozoːtøːr]

Főnév

tarkozótőr

  1. erős pengéjű tőr, amivel a vadász a sebágyban szenvedő nagyvadat egy gyakorlott mozdulattal leöli, vagyis a nyúltagyába szúr, amely azonnali halált okoz.[1]

Szinonimák

  1. szarvasgyilok
  2. szarvastőr
  3. dákos

Jegyzetek

  1. ↑ Kovács László. Vadászlexikon. Budapest: Saxum Kiadó Bt., p. 42 (2002). ISBN 963 9308 50 1 
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=tarkozótőr&oldid=1098482”