tun

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /tʊn/

Ige

tun (rendhagyó, E/3. jelen idő tut, Präteritum tat, Perfekt getan, Konjuktiv II täte, segédige haben)

  1. csinál, tesz

Etimológia

Lásd a tuon igét.

Igeragozás



Óangol

Főnév

tun

  1. kerítés
  2. karám

Román

Főnév

tun sn (többesszám tunuri)

  1. ágyú

Etimológia

Lásd a tuna igét.