tun

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

Ige

tun (rendhagyó, E/3 jelen idő tut, múlt idő tat, befejezett melléknévi igenév getan, segédige haben)

  1. csinál, tesz

Etimológia

Lásd a tuon igét.

Ragozás



Óangol

Főnév

tun

  1. kerítés
  2. karám

Román

Főnév

tun sn (többesszám tunuri)

  1. ágyú

Etimológia

Lásd a tuna igét.