Ugrás a tartalomhoz

vérszegénység

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈveːrsɛɡeːɲʃeːɡ]

Főnév

vérszegénység

  1. (gyógyszertan) A vérszegénység (anémia) egy gyakori állapot, amely akkor alakul ki, amikor a vérben nem áll rendelkezésre elegendő egészséges vörösvérsejt vagy hemoglobin. A hemoglobin egy vastartalmú fehérje, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben. A vérszegénység különféle okok miatt kialakulhat, és többféle típusa létezik, mindegyik saját jellegzetes tünetekkel és kezelési módokkal.

A vérszegénység típusai és okai

A vérszegénységnek több típusa van, amelyeket különféle okok idézhetnek elő:

  1. Vashiányos vérszegénység: Ez a leggyakoribb típus, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet nem jut elegendő vashoz, ami szükséges a hemoglobin termeléséhez. A vashiány oka lehet elégtelen étrend, vérveszteség (pl. menstruáció, sérülés vagy vérzés), valamint a vas felszívódási zavara (például cöliákia esetén).
  2. Megaloblasztos (folsav- vagy B12-hiány okozta) vérszegénység: Ebben az esetben a B12-vitamin vagy a folsav hiánya akadályozza meg a megfelelő vörösvérsejt-képződést. Ez gyakran gyomor-bélrendszeri problémák, étkezési hiányosságok vagy a B12 felszívódásának zavarai miatt alakul ki.
  3. Aplasztikus vérszegénység: Ritka és súlyos típus, amelyben a csontvelő nem képes elegendő vörösvérsejtet, fehérvérsejtet és vérlemezkét termelni. Ezt az állapotot autoimmun betegségek, fertőzések, vegyi anyagok (pl. benzol), sugárzás vagy bizonyos gyógyszerek okozhatják.
  4. Hemolitikus vérszegénység: Itt a vörösvérsejtek gyorsabban pusztulnak, mint amilyen ütemben a csontvelő újakat termel. Ezt okozhatja örökletes betegség (pl. sarlósejtes vérszegénység), immunrendszeri reakciók, fertőzések vagy bizonyos gyógyszerek.
  5. Krónikus betegséghez társuló vérszegénység: Krónikus betegségek, mint például a vesebetegség, daganatok, reumás ízületi gyulladás vagy HIV, is vérszegénységhez vezethetnek, mivel ezek a betegségek gátolják a vörösvérsejt-képződést vagy felgyorsítják a vörösvérsejtek lebontását.

Tünetek

A vérszegénység tünetei attól függenek, hogy mennyire súlyos az állapot és milyen gyorsan alakul ki, de a leggyakoribb jelek a következők: - Fáradtság, gyengeség - Szédülés vagy fejfájás - Sápadt vagy sárgás bőrszín - Szívdobogásérzés (palpitáció), gyors szívverés - Légszomj, különösen fizikai aktivitás során - Hidegérzet, különösen a végtagokban - Koncentrációs nehézségek

Diagnózis

A vérszegénység diagnózisához az orvosok vérvizsgálatot végeznek, amely során megmérik a hemoglobin és a hematokrit szintjét. További vizsgálatokkal, például a vörösvérsejtek méretének, alakjának és vastartalmának elemzésével meghatározható a vérszegénység típusa. A vasszint, B12 és folsav szint mérésével, valamint a csontvelő vizsgálatával az orvosok megállapíthatják az okot is.

Kezelés

A kezelés a vérszegénység okától függ:

  1. Vashiányos vérszegénység: Vas-tartalmú étrend-kiegészítők és vasban gazdag ételek fogyasztása (például hús, zöld leveles zöldségek, hüvelyesek) segíthet a hemoglobin szintjének növelésében.
  2. B12- és folsavhiányos vérszegénység: A megfelelő vitaminpótlás elengedhetetlen, különösen B12-vitaminnal és folsavval dúsított étrendkiegészítők vagy injekciók formájában.
  3. Aplasztikus vérszegénység: Ez súlyos esetekben csontvelő- vagy őssejt-transzplantációt igényelhet. Emellett immunszuppresszánsokat is alkalmazhatnak, hogy megakadályozzák az immunrendszert abban, hogy megtámadja a csontvelőt.
  4. Hemolitikus vérszegénység: Kortikoszteroidok és immunrendszert szabályozó gyógyszerek használhatók a vörösvérsejtek pusztulásának csökkentésére. Bizonyos esetekben a lép eltávolítása (splenektómia) is szükséges lehet.
  5. Krónikus betegségekhez társuló vérszegénység: Az alapbetegség kezelése mellett EPO (eritropoietin) hormonpótlást is adhatnak, amely serkenti a vörösvérsejt-termelést.

Megelőzés

A vérszegénység néhány típusa megelőzhető megfelelő táplálkozással, amely magában foglalja a vasat, a B12-vitamint és a folsavat. A kiegyensúlyozott étrend, amely tartalmaz elegendő húsféléket, tojást, tejtermékeket, valamint zöldségeket és gyümölcsöket, segíthet fenntartani az egészséges vörösvérsejtszámot. Bizonyos csoportok, például terhes nők, idősek és vegetáriánusok esetében különösen fontos figyelni a megfelelő tápanyagbevitelre, mert náluk nagyobb a vérszegénység kockázata.

Összegzés

A vérszegénység egy összetett állapot, amely különféle típusai és okai miatt sokféleképpen jelentkezhet. Az állapot időben történő felismerése és kezelése jelentősen javíthatja a betegek életminőségét és csökkentheti a súlyos következmények kockázatát.

Etimológia

vér +‎ szegénység, a német Blutarmut szó tükörfordítása

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=vérszegénység&oldid=3458977”