beszél

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛseːl]

Tárgyatlan ige

beszél

  1. Tényt vagy gondolatot közöl mással szavak segítségével.

Etimológia

Tkp. *beszédel, lásd a beszéd címszót.

Fordítások

Ragozás

Szinonimák

Származékok