határozószó

Magyar

Főnév

határozószó

1. (nyelvtan) A határozószó olyan szófaj, amelynek fő mondattani funkciója az ige által kifejezett cselekvés, történés vagy állapot körülményeinek pontosítása. Egyes határozószók a cselekvő állapotát jelölik (állapothatározó szók), mások pedig a cselekvés vagy a történés erősségét (fokhatározó szók). Ez utóbbiak melléknevet vagy más határozószót is kiegészíthetnek.

Etimológia

határozó + szó

Fordítások

szófaj

AFRIKAANS: bywoord (af) ALBÁN: ndajfolje (sq) (f.) ANGOL: adverb (en) ÓANGOL: bīword ↺ ARAB: ظرف (ar) (Zarf) (m.) ARAGÓNIAI: adverbio (an) (m.) ARÁMI: עלמלתא (arc) (m.) (ʿalmélta) ASZTÚRIAI: alverbiu (AST) AZERI: zərf (az) BASKÍR: рәүеш (ba) BASZK: adizlagun (eu), adberbio (eu) BELARUSZ: прысло́ўе (be) (n.) BENGÁLI: ক্রিয়া-বিশেষণ (bn) (kriya-bisheshan) BOSNYÁK: adizlagun (bs), adberbio (bs) BRETON: adverb (br) BOLGÁR: наречие (bg) (n.) BURMAI: ကြိယာဝိသေသန (my) CSECSEN: куцдош (ce) CSUVAS: наречи (cv) CSEH: příslovce (cs) (n.) DÁN: adverbium (da), biord (da) ÉSZAKI SZÁMI: advearba (se) ERZA: малавал (myv) ESZPERANTÓ: adverbo (eo) ÉSZT: määrsõna (et), adverb (et) FERÖERI: hjáorð (fo) (n.) FINN: adverbi (fi) FRANCIA: adverbe (fr) (m.) FRÍZ: bywurd (fy) (n.) FRIULI: avierb (fur) GALICIAI: adverbio (gl) (m.) GÖRÖG: επίρρημα (el) (epírrima) (n.) ÓGÖRÖG: ἐπίρρημα  (n.) (epírrhēma) GRÚZ: ზმნიზედა (ka) (zmnizeda) GUDZSARÁTI: ક્રિયાવિશેષણ (gu) (kriyāviśeṣaṇ) HÉBER: תֹּאַר הַפֹּעַל \ תואר הפועל (he) (toar ha'pô'al) HINDI: क्रियाविशेषण (hi) (m.) HOLLAND: bijwoord (nl) (n.) IDO: adverbo (io) INDONÉZ: adverbia (id) INTERLINGVA: adverbio (ia) ÍR: dobhriathar (ga) (m.) IZLANDI: atviksorð (is) (n.) JAPÁN: 副詞 (ja) (ふくし, fukushi) JIDDIS: אדווערב (yi) (adverb, adwerb) (m.) KATALÁN: adverbi (ca) (m.) KAZAH: шылау (kk) (şılaw), үстеу (kk) KECSUA: hinarimana (qu) KHMER: គុណកិរិយា (km) (kun keriyaa), កិរិយាសព្ទវិសេសន៍ (km) (keriyaa sap viseh) KÍNAI: 副詞 (cmn), 副词 (cmn) (fùcí) KIRGIZ: тактооч (ky) KRÍMI TATÁR: zarf (crh) KOREAI: 부사 (ko) (busa) (副詞 (ko))

LAO: ຄຳກິຣິຍາວິເສດ (lo), ວິເສດ (lo) LATIN: adverbium (la) (n.) LENGYEL: przysłówek (pl) (m.) LETT: apstākļa vārds (lv) (m.), adverbs (lv) (m.) LIMBURGI: biewaord (li) (n.) LINGALA: lilandi (ln) LITVÁN: prieveiksmis (lt) MACEDÓN: прилог (mk) (prílog) (m.) MALÁJ: adverba (ms) MALAJÁLAM: ക്രിയാവിശേഷണം (ml) MÁLTAI: avverbju (mt) MAORI: tūkē (mi), kupu tūkē (mi), tūkē (mi) MARÁTHI: क्रियाविषेशण (mr) MONGOL: дайвар үг (mn) NÁHUATL: cauhtic (nah) NÉMET: Adverb (de) (n.), Umstandswort (de) (n.), Nebenwort (de) (n.), Zuwort (de) (n.), Adverbium (de) (n.), Zeitnebenwort (de) (n.) NORVÉG: adverb (no) (n.) NOVIAL: adverbie (nov) OKSZITÁN: advèrbi (oc) OLASZ: avverbio (it) (m.) OROSZ: наречие (ru) (naréčije) (n.) ORIJÁ: କ୍ରିୟା ବିଶେଷଣ (or) ÖRMÉNY: մակբայ (hy) (makbay) PERZSA: قید (fa) (qeyd), ظرف (fa) (zarf) PORTUGÁL: advérbio (pt) (m.) ROMÁN: adverb (ro) (n.) SCOTS: adverb (sco) SKÓT: co-ghnìomhair (gd) (m.) SPANYOL: adverbio (es) (m.) SVÉD: adverb (sv) (n.) SZERB: при́лог (sr) (m.) (prilog|alt=prílog) SZICÍLIAI: avverbiu (scn) (m.) SZINGALÉZ: ක්‍රියා විශේෂණය (si) (n.) SZLOVÁK: príslovka (sk) (f.) SZLOVÉN: prislov (sl) (m.) SZUAHÉLI: kielezi (sw), kisifa (sw) TAGALOG: pang-abay (tl) TÁDZSIK: зарф (tg) TAMIL: வினையுரிச்சொல் (ta) TATÁR: рәвеш (tt) TELUGU: క్రియా విశేషణము (te) (kriyaa viseshanamu) THAI: วิเศษณ์ (th) (wísèt) TÖRÖK: zarf (tr), belirteç (tr) TÜRKMÉN: ahwalet (tk), hal (tk) UKRÁN: прислівник (uk) (m.) ÜZBÉG: hol (uz) VIETNAMI: trạng từ (vi), phó từ (vi) (副詞 (vi)) VOLAPÜK: ladvärb (vo), ladvelib (vo) WALESI: adferf (cy) (f.) ZULU: isandiso (zu)

Szófajok

főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, igekötő, határozószó, névelő, névutó, kötőszó, indulatszó