tavasz

Magyar

Főnév

tavasz

1. A mérsékelt éghajlat egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők. A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a Föld déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén március 21. – június 21., a déli féltekén pedig szeptember 23. – december 21. közé esik.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi tulis (тувыс).

Fordítások

évszak

ABHÁZ: ааԥын (ab) (aaṗyn), ааҧын (ab) (aaṗyn), ааԥынра (ab) (aaṗynra), ааҧынра (ab) (aaṗynra) AFRIKAANS: lente (af) ALBÁN: pranverë (sq) ANGOL: spring (en) ARAB: ربيع (ar) (m.) (rabíaʕ) AROMÁN: primuvearã (RUP) ASZTÚRIAI: primavera (AST) (f.) AZERI: yaz (az), bahar (az) BASZK: udaberri (eu) BASKÍR: яҙ (ba) (jað) BELARUSZ: вясна (be) (vjászná) (f.) BOSNYÁK: proljeće (bs) (n.) BENGÁLI: বসন্ত (bn) (bôshônto) BRETON: nevezamzer (br) (f.) BOLGÁR: пролет (bg) (m.) (prólet) BURMAI: နွေဦးပေါက် (my) (nwe-u:bauk) CSECSEN: бӀаьсте̄ (ce) CSEROKI: ᎪᎨᏱ (CHR) (gogeyi) CIGÁNY: primavara (ROM) (f.), prolityé (ROM), távászi (ROM), friolo (ROM) CSEH: jaro (cs) (n.) CSUVAS: ҫуркунне (cv) (ҫurkunne) DÁN: forår (da) (u.), vår (da) (u.) ESZPERANTÓ: printempo (eo) (m.) ÉSZAKI SZÁMI: giđđa (se) ÉSZT: kevad (et) FERÖERI: vár (fo) (n.) FINN: kevät (fi) FRANCIA: printemps (fr) (m.) FRÍZ: maaitiid (fy) (m.), maitiid (fy) (m.), foarjier (fy) FRIULI: Primevere (fur) (f.) GALICIAI: primavera (gl) (f.) GRÚZ: გაზაფხული (ka) (gazap'xuli) GÖRÖG: άνοιξη (el) (f.) (ánoiksi) , έαρ (el) (éar) (n.) GUARANÍ: arapoty (gn) HÉBER: אביב (he) (m.) (avív) HINDI: बसन्त (hi) (basant) (m.), बहार (hi) (bahār) (f.) HOLLAND: lente (nl) (m.), voorjaar (nl) (n.) HORVÁT: proljeće (hr) (n.) IDO: printempo (io) INDONÉZ: musim semi INTERLINGVA: primavera (ia) ÍR: earrach (ga) (m.) IZLANDI: vor (is) (n.) JAPÁN: 春 (ja) (はる or ハル, haru) JIDDIS: פרילינג (yi) (m.) (fríling) KATALÁN: primavera (ca) (f.) KAZAH: көктем (kk) (köktem) KHMER: ឧតុរាជ (km) (ʔuʔtoʔ riec) KÍNAI: 春天 (cmn) (chūntiān), 春季 (cmn) (chūnjì) KIRGIZ: жаз (ky) (çaz) KOREAI: 봄 (ko) (bom) KURD: به‌هار (ku), bihar (ku)

LAO: ວະສັນ (lo) (wā săn), ວະສັນຕະ (lo) (wā săn tá), ວະສັນຕະຣະດູ (lo) (wā săn tá rā duː) LATIN: ver (la) (n.) LENGYEL: wiosna (pl) (f.) LETT: pavasaris (lv) (m.) LITVÁN: pavasaris (lt) (m.) LUXEMBURGI: Fréijoer (lb) (n.) MACEDÓN: пролет (mk) (prólet) (f.) MALÁJ: musim semi (ms), musim bunga (ms) MÁLTAI: rebbiegħa (mt) (f.) MAORI: kōanga (mi) MONGOL: хавар (mn) (havar) NAVAHÓ: daan (nv) NÉMET: Frühling (de) (m.), Lenz (de) (m.), Frühjahr (de) (n.) NORVÉG: vår (no) (m.) OKSZITÁN: prima (oc) OLASZ: primavera (it) (f.) OROSZ: весна (ru) (f.) (vesná) OSZÉT: уалдзӕг (os) (ualdzӕg) ÖRMÉNY: գարուն (hy) (garun) PERZSA: بهار (fa) (bahār) PORTUGÁL: primavera (pt) (f.) ROMÁN: primăvară (ro) (f.) ROMANS: primavaira (rm) (f.) SCOTS: voar (sco) SKÓT: earrach (gd) (m.) SPANYOL: primavera (es) (f.) SVÉD: vår (sv) (u.) SZANSZKRIT: कुसुमाकरः (sa) (kusumākaraḥ) SZÁRD: banau (sc), baranu (sc), benau (sc), beranu (sc), veranu (sc) SZERB: пролеће (sr) (proleće) (n.), прољеће (sr) (proljeće) (n.) SZINGALÉZ: වසන්ත ඍතුව (si) (vasanta r̥tūva) SZLOVÁK: jar (sk) (f.) SZLOVÉN: pomlad (sl) (f.) SZUAHÉLI: masika (sw), majira ya chipuko (sw), kipindi cha demani (sw) TAGALOG: tagsibol (tl) TÁDZSIK: баҳор (tg) (bahor) TATÁR: яз (tt) (yaz) THAI: ฤดูใบไม้ผลิ (th) (réu-doo bai mái plì) TÖRÖK: ilkbahar (tr), bahar (tr) TÜRKMÉN: ýaz (tk) UDMURT: тулыс (udm) (tulys) UKRÁN: весна (uk) (vesná) (f.) URDU: بسنت (ur) (basant) (m.), بہار (ur) (bahār) (f.) ÜZBÉG: bahor (uz) VIETNÁMI: mùa xuân (vi) (務春 (vi)), xuân (vi) (春 (vi)) VOLAPÜK: florüp (vo) WALESI: gwanwyn (cy) (m.) ZAZAKI: wasar (ZZA)

évszakok: tavasz - nyár - ősz - tél

Szinonimák

• kikelet , rügyfakadás