én
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈeːn]
Személyes névmás
én
Etimológia
- Ősi örökség az uráli korból, vö. finn minä, erza мон, komi ме, udmurt мон, nyenyec мань.
- A feltevések szerint a magyar névmás eredeti alakja *men lehetett, és ez rövidült meg (*en), és ebből lett a mai én.
- Az uráli szó esetleg távoli rokonságban állhat némelyik hasonló jelentésű indoeurópai szóval, vö. ír mé, kurd min.
- Az uráli névmás nagyon hasonlít a hasonló jelentésű indoeurópai névmások tárgyeseti alakjához, vö. latin me.
- Az esetleges uráli/indoeurópai kapcsolat további vizsgálatra szorul.
- Lásd még a mi (személyes névmás) szócikket.
Fordítások
Tartalom
Mandarin kínai
Pinjin átírás
én
További információ
Kategória:
- magyar szótár
- magyar névmások
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-cigány szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-ǃkung szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-orija szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szanszkrit szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- mandarin-magyar szótár
- kínai pinjin