ő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nemzetközi

Betű

ő

  1. A magyar ábécé huszonhetedik betűje > p

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈøː]

Személyes névmás

ő

  1. Nem én és nem te, hanem egy harmadik személy, akiről szó van.

Etimológia

  • Az ő alapja az indogermán e és a partikel, amiből jön az én is, az oinos. A magyarban germán, ebből jön az er is, de hasonlít az újkurd ew-re.

Fordítások

Származékok

magyar személyes névmások - alanyeset
én - te - ő - mi - ti - ők

Képző

  1. melléknévképző: képez + ő >képező