mi

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmi]

Személyes névmás

mi

  1. A beszélő és több más személy.
  2. A beszélők.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból, vö. finn me, erza минь, komi ми, udmurt мӥ, nyenyec мани.

Fordítások

magyar személyes névmások - alanyeset
én - te - ő - mi - ti - ők

Magyar

Kiejtés

Kérdő névmás

mi

  1. Melyik vagy milyen dolog?

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból, vö. finn mikä, erza мeзe, komi мый, mari мо, udmurt ма.

Fordítások

Származékok

Szókapcsolatok

Albán

Főnév

mi

  1. egér

Etimológia

Tkp. *moso, lásd pl. a latin mus szót.

Eszperantó

Névmás

mi

  1. én

Szerbhorvát

(ми)

Névmás

mi

  1. mi (személyes névmás)

Etimológia

Lásd a litván mes névmást.

Walesi

Névmás

mi

  1. én

zazaki

Névmás

  1. én