emel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Ige

emel

  1. A földről erőt alkalmazva magasba helyez.

Etimológia

Talán ősi örökség az uráli korból, pl. nyenyec илӑ. Az etimológia gyengéje, hogy a finn-volgai-permi megfelelők hiányoznak.

Fordítások

Származékok

Szókapcsolatok