fej

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛj]

Főnév

fej

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn pää.

Fordítások

Ragozás

fej ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fej fejek
tárgyeset fejet fejeket
részes eset fejnek fejeknek
-val/-vel fejjel fejekkel
-ért fejért fejekért
-vá/-vé fejjé fejekké
-ig fejig fejekig
-ként fejként fejekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fejben fejekben
-on/-en/-ön fejen fejeken
-nál/-nél fejnél fejeknél
-ba/-be fejbe fejekbe
-ra/-re fejre fejekre
-hoz/-hez/-höz fejhez fejekhez
-ból/-ből fejből fejekből
-ról/-ről fejről fejekről
-tól/-től fejtől fejektől
fej birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fejem fejeim
a te fejed fejeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
feje fejei
a mi fejünk fejeink
a ti fejetek fejeitek
az ő fejük fejeik

Szinonimák

Származékok

Szólások, közmondások

Magyar

Kiejtés

Tárgyas ige

fej

  1. Tejet fejt le egy állattól.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. erza педямс.

Fordítások