grund

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Dán

Főnév

grund

  1. alap
  2. telek

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɡrund]

Főnév

grund

  1. (szleng) üres telek

Etimológia

A német Grund szóból.

Feröeri

Főnév

grund nn

  1. alap

Ragozás

f2 Egyes szám Többes szám
Határozatlan Határozott Határozatlan Határozott
Alanyeset grund grundin grundir grundirnar
Tárgyeset grund grundina grundir grundirnar
Részes eset grund grundini grundum grundunum
Birtokos eset grundar grundarinnar grunda grundanna

Szókapcsolatok

Svéd

Melléknév

grund

  1. sekély