ok

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈok]

Főnév

ok

  1. Indok.
    Szinonima: indíték

Etimológia

  • Egy ótörök *oq szóból.
  • A szó a mongolban is megvan, vö. уг (ug).

Fordítások

Ragozás

ok ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset ok okok
tárgyeset okot okokat
részes eset oknak okoknak
-val/-vel okkal okokkal
-ért okért okokért
-vá/-vé okká okokká
-ig okig okokig
-ként okként okokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben okban okokban
-on/-en/-ön okon okokon
-nál/-nél oknál okoknál
-ba/-be okba okokba
-ra/-re okra okokra
-hoz/-hez/-höz okhoz okokhoz
-ból/-ből okból okokból
-ról/-ről okról okokról
-tól/-től októl okoktól
ok birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én okom okaim
a te okod okaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
oka okai
a mi okunk okaink
a ti okotok okaitok
az ő okuk okaik

Származékok

Mondatszó

ok

  1. Rendben van.
    Szinonima: oké, rendben

Fordítások

További információk

  • ok - A magyar nyelv értelmező szótára
  • ok - Új magyar etimológiai szótár
  • ok - Szótár.net (hu-hu)
  • ok - DeepL Translator (hu-de)
  • ok - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • ok - Google Translate (hu-en)
  • ok - Akadémiai helyesírási szótár
  • ok - Wikipédia (magyar)


eszperantó számok (szerkesztés)
80
 ←  7 8 9  → 
    tőszámnév: ok
    sorszámnév: oka
    határozói: oke
    szorzó: okobla, okopa
    tört: okona, okono

Eszperantó

Kiejtés

  • IPA: [ok]
  • Elválasztás: ok

Számnév

ok

  1. nyolc

További információk

Svéd

Főnév

ok

  1. iga
  2. járom

Etimológia

Tkp. *jok, lásd a yoke szót.

Török

Főnév

ok

  1. nyíl

Türkmén

Főnév

ok

  1. nyíl