méh
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez

Magyar
Kiejtés
- IPA: meːh
Főnév
méh
- (rovartan) Repülő rovar, amelyek közeli rokonságban áll a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képvisel a méhalkatúak (Apoidea) főcsaládban, jelenleg az Anthophila kládba sorolják. Megközelítőleg 20 000 ismert faja létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Gazdasági jelentőségű, mézet termelő rovar, szerepe a növények beporzásában nélkülözhetetlen.
Etimológia
Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn mehiläinen, erza мекш, mari мӱкш, udmurt муш.
Fordítások
rovar
Származékok
- méhe, méhecske, méhes, méhész, méhészet, méhike
- (összetételek): méhállomány, méhanya, méhbaj, méhbetegség, méhcsalád, méhcsípés, méhdaganat, méhfajta, méhfarkas, méhfű, méhgörcs, méhgyulladás, méhkaparás, méhkaptár, méhkas, méhkenyér, méhkirálynő, méhköpű, méhkürt, méhlegelő, méhlepény, méhnyak, méhpempő, méhraj, méhrajzás, méhrák, méhsejt, méhsör, méhszáj, méhtenyésztés, méhtenyésztő, méhtükör, méhvérzés, méhviasz, poszméh
Főnév
méh
- (orvostudomány) Női szerv, anyaméh.
Etimológia
Egy szláv *meh (a.m. zsák, tömlő) szóból.
Származékok
- anya + méh
- anyaméh.
Szókapcsolatok
Fordítások
női szerv
Kategória:
- magyar szótár
- magyar lemmák
- magyar főnevek
- hu:Rovartan
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-cigány szótár
- magyar-nyandzsa szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orija szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szangó szótár
- magyar-szanszkrit szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- magyar-szotó szótár
- hu:Orvostudomány
- magyar összetett szavak