magyar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: /ˈmɒ.ɟɒr/

Főnév

magyar

  1. magyar férfi vagy
    a magyarok bejövetele
    Széchenyi István a legnagyobb magyar.
  2. magyar nyelv : ISO 639-1: hu, hun
    Csak töri a magyart.

Etimológia

Elhomályosult összetétel. A szó első tagja (magy-) ősi örökség az ugor korból. A második taghoz (-ar) lásd a férj címszót.

Származékok

Fordítások

Melléknév

magyar

  1. Magyarországon élő, magyar anyanyelvű.
  2. Magyarországról származó.
    A magyar rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása és a belső rend védelme.[1]

Fordítások

További információk

  • magyar - A magyar nyelv értelmező szótára
  • magyar - Új magyar etimológiai szótár
  • magyar - Szótár.net (hu-hu)
  • magyar - DeepL Translator (hu-de)
  • magyar - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • magyar - Google Translate (hu-en)
  • magyar - Akadémiai helyesírási szótár
  • magyar - Wikipédia (magyar)