nagy
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈnɒɟ]
Melléknév
nagy (középfok nagyobb, felsőfok legnagyobb)
- Nem kicsi; kiterjedt; terjedelmes.
Fordítások
Szinonimák
Antonimák
Származékok
(összetételek)
|
|
|
|
- (kifejezések): nagy fába vágja a fejszéjét, nagyra becsül
Szókapcsolatok
Gyakoriság
- 1
Forrás
- Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6
Kategória:
- magyar szótár
- magyar melléknevek
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-cigány szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-ǃkung szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szanszkrit szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- magyar szinonimaszótár
- magyar antonimaszótár