hely

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhɛj]

Főnév

hely

1. A térnek az a része, amelyet vki, vmi elfoglal(hat) v. el fogott foglalni.

Fordítások

Tartalom

albán: vend (sq) angol: place (en), spot (en), space (en), seat (en), locality (en), stead (en), loco (en) arab: مكان‎ (ar) hn (mkān) belarusz: месца (be) nn (mjesca) bolgár: място (bg) sn (mjasto) cseh: místo (cs) sn dán: plads (da) eszperantó: loko (eo) észt: koht (et) feröeri: pláss (fo) sn, staður (fo) hn, stað (fo) hn, øki (fo) sn finn: paikka (fi) francia: lieu (fr) hn, endroit (fr) hn, place (fr) nn, position (fr) nn héber: מקום‎ (he) hn (makóm) hindi: जगह (hi) nn (jagah) holland: plaats (nl) nn ír: áit (ga) nn japán: 場所 (ja) (basho), 位置 (ja) (ichi), 所 (ja) (tokoro); 空間 (ja) (kūkan); 余地 (ja) (yochi) katalán: lloc (ca) hn kínai: 地方 (zh) koreai: 장소 (ko) (jangso) kurd: جێگه‎ (ku) (jaega), شوێن‎ (ku) (shwaen)

latin: locus (la) hn lengyel: miejsce (pl) sn lett: vieta (lv) nn litván: vieta (lt) nn macedón: место (mk) sn (mesto) mongol: газар (mn) (gazar) német: Platz (de) hn, Ort (de) hn, Stelle (de) nn, Position (de) nn norvég: plass (no), sted (no) sn olasz: luogo (it) hn, posto (it) hn, posizione (it) nn orosz: место (ru) sn (mesto) óangol: rūm (ang) sn, stōw (ang) nn portugál: lugar (pt) hn, local (pt) hn, posição (pt) nn román: loc (ro) sn romans: lieu (rm) spanyol: lugar (es) hn, sitio (es) hn svéd: plats (sv) kn, placering (sv) kn, post (sv) kn, säte (sv) sn, ställe (sv) sn szerbhorvát: место (sh) sn, mesto (sh), mjesto (sh) sn szlovák: miesto (sk) sn szlovén: mesto (sl) sn, kraj (sl) hn szuahéli: pahali (sw) telugu: స్థానము (te) (sthānamu) urdu: جگہ‎ (ur) nn

Ragozás

hely ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	hely	helyek
tárgyeset	helyet	helyeket
részes eset	helynek	helyeknek
-val/-vel	hellyel	helyekkel
-ért	helyért	helyekért
-vá/-vé	hellyé	helyekké
-ig	helyig	helyekig
-ként	helyként	helyekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	helyben	helyekben
-on/-en/-ön	helyen	helyeken
-nál/-nél	helynél	helyeknél
-ba/-be	helybe	helyekbe
-ra/-re	helyre	helyekre
-hoz/-hez/-höz	helyhez	helyekhez
-ból/-ből	helyből	helyekből
-ról/-ről	helyről	helyekről
-tól/-től	helytől	helyektől

hely birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	helyem	helyeim
a te	helyed	helyeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	helye	helyei
a mi	helyünk	helyeink
a ti	helyetek	helyeitek
az ő	helyük	helyeik

1. Földrajzi hely; a könyv helye a polcon.

   (Egy) helyben topog - (átvitt értelemben) nem halad előre.

   Helyben vagyunk - célunknál vagyunk.

   Helyből - nekifutás nélkül <ugrik, dob>.

   Jó helyen tapogat - (átvitt értelemben) közel jár az igazsághoz.

   Helyén van az esze.

   józanul gondolkodik

   nem lehet rászedni

   Helyén van a szíve.

   nem ijed meg

   jó érzésű, együttérző lelkületű

   Rossz helyre megy.

   (átvitt értelemben) <étel> cigányútra megy

   (átvitt értelemben) <segítség> nem annak jut, akinek kellene

   Nem leli v. nem találja a helyét - nyugtalanul izeg-mozog.

2. A térnek az a része, ahol vkinek, vminek lennie kell(ene), ahova való.

   A pokolban a helye.

   Van helye a pénznek - van mire kiadni, elkölteni.

3. (választékos, hivatalos) Vminek érvényes, helyes volta, jogosultsága.

   Itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

4. A térnek meghatározott célra haszn. része.

   Tűzrakó hely.

   Félreeső hely - (átvitt értelemben) illemhely.

5. (Széken, padon) ülőhely.

   Feláll a helyéről; hellyel kínál vkit.

6. Fekvőhely.
7. Helyiség.
8. Vmilyen vidék, tájék.

   Erdős, sziklás hely.

9. Helység.

   (távközlés) Helyben (röv.: H) - a küldemény abban a helységben kézbesítendő, ahol feladták.

10. (történelem) (Jobbágy)telek.
11. Felületnek valamely része.

    Több helyen viszket a háta.

12. Valaminek a (látható) nyoma.

    Az ütés helye.

13. Beszéd, írásmű vmely szakasza, része.

    Az idézett helyek.

14. (hivatalos) Hatóság, hivatal.

    Illetékes helyen.

15. (sajtónyelvi) Hírforrás.

    Megbízható helyről.

16. Munkahely, állás, alkalmazás.

    Fontos helyet tölt be.

    (régies) Helyben van - cselédként szolgál.

17. (Intézményes) férőhely.

    Ösztöndíjas hely.

18. Körülmény, helyzet, állapot.

    (Egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

19. (sport) Sorrendnek, rangsornak vmely foka.

    A II. hely; az utolsó helyre szorul.

20. (sport) Helyre befut, bejön - <lóversenyen, ügetőn ló> 1., 2., 3. helyre fut be.

    Helyre fogad: erre köt fogadást.

21. (matematika) Többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.
22. (nu-szerűen) (régies) helyén, helyében, helyt - helyett.

Származékok

• helyes, helyez, helyi, helytelen
• (összetételek): állóhely, állomáshely, alvóhely, árusítóhely, átkelőhely, betűhely, begyűjtőhely, búvóhely, díszhely, emlékhely, fekhely, fekvőhely, fürdőhely, hálóhely, helycsere, helyfoglalás, helyhatóság, helyhiány, helyismeret, helyjegy, helymeghatározás, helyrajz, helyrész, helytartó, helyváltoztatás, helyvektor, himlőhely, horgonyzóhely, illemhely, költőhely, közhely, lakhely, lerakóhely, lakóhely, menedékhely, menhely, munkahely, műhely, őrhely, parkolóhely, rejtekhely, sebhely, sírhely, székhely, színhely, szülőhely, táborhely, temetőhely, tetthely, termőhely, törzshely, tűzhely, zarándokhely

Szólások, közmondások

• megfelelő embert a megfelelő helyre!

Gyakoriság

• 1

Forrás

Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6  

További információk

• hely - Értelmező szótár (MEK)
• hely - Etimológiai szótár (UMIL)
• hely - Szótár.net (hu-hu)
• hely - DeepL (hu-de)
• hely - Яндекс (hu-ru)
• hely - Google (hu-en)
• hely - Helyesírási szótár (MTA)
• hely - Wikidata
• hely - Wikipédia (magyar)