a

Nemzetközi

Betű

a

1. az angol ábécé első betűje > b
2. a magyar ábécé első betűje > á
   • Alsó nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses rövid magánhangzó.
   • Ennek írásjegye (a, A).
   • Első.
     • a) pont
     • I. a. osztály
     • A-vitamin
3. a román ábécé első betűje > ă

Magyar

Kiejtés

•  hallgatás

Névelő

a

1. meghatározott, már említett vagy ismert személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ilyennek alakult szószerkezet előtt levő szó

Tartalom

AFRIKAANS: die (af) ALBÁN: -a (sq), -i (sq) AMHARA: i' ANGOL: the (en) ARAB: الـ (ar) (al-) BASZK: -a (eu) BENGÁLI: -টা (bn) (-ţa), -টি (bn) (-ţi) -গুলা (bn) (-gula), -গুলো (bn) (-gulo) -রা (bn) (-ra), -এরা (bn) (-era) BRETON: al (br), an, ar BOLGÁR: ( -ът, -та, -то, stb.) DÁN: -en (da), -et (da) (n.); den (da) (u.), det (da) (n.) ESZPERANTÓ: la (eo) FRANCIA: le (fr) (m.), la (fr) (f.) FRÍZ: de f,m and pl., 'e f and m, it (n.), 't (n.) GÖRÖG: ο (el) (o) (m.), η (el) (i) (f.), το (el) (to) (n.); οι (el) (oi) (m.), τα (el) (ta) (n.) ÓGÖRÖG: ὁ (grc) (ho) (m.), ἡ (grc) (he) (f.), τό (grc) (tó) (n.); οἱ (grc) (hoi) (m.), αἱ (grc) (hai) (f.), τά (grc) (tá) (n.) HAWAII: ka, ke HÉBER: ‏ה- (he) (ha-) HOLLAND: de (nl) (m.), het (nl) (n.) IZLANDI: -inn (is) (m.), -in (is) (f.), -ið (is) (n.) IDO: la (io), l' (io) INDONÉZ: si (id), sang (id), itu (id) INTERLINGVA: le ÍR: an (ga) JAPÁN: 第 (dai); その (ja) (sono). JIDDIS: דער (m.) (der), די (f.) (di), דאָס (n.) (das)

KATALÁN: el (ca) (m.), lo (ca) (m.), es (ca) (m.), la (ca) (f.), sa (ca) (f.), Kölsch: dä (m.), die (f.), dat (n.) MÁLTAI: l- (mt), il- (mt), iċ- (mt), id- (mt), in- (mt), ir- (mt), is- (mt), ix- (mt), iz- (mt), iż- (mt) MAORI: te (mi) Mirandese: l NÁHUÁTL: in NÉMET: der (de) (m.), die (de) (f.), das (de) (n.) NORVÉG: det (no) (n.), den (no) (m.), -en (no) (m.), -a (no) (f.), -i (no) (f.), -et (no) (n.), -ene (no) (m.), -ane (no) (m.), -one (no) (f.), -a (no) (n.), -i (no) (n.), -ene (no) (n.) NOVIAL: li (nov) OLASZ: il (it) (m.), lo (it) (m.), la (it) (f.), i (it) (m.), gli (it) (m.), le (it) (f.) óangol: se (ang) (m.), sēo (ang) (f.), þæt (ang) (n.) ÖRMÉNY: -ը (hy) (-ë), -ն (hy) (-n) PORTUGÁL: o (pt) (m.), a (pt) (f.), os (pt) (m.), as (pt) (f.) ROMÁN: -ul (ro) (m.), -a (ro) (f.), -i (ro) (m.), -le (ro) (f.), cel (ro) (m.), cea (ro) (f.), cele (ro) (pl.) SKÓT: an (gd), am (gd), a' (gd), ((pl)) na (gd) SPANYOL: el (es) (m.), la (es) (f.), los (es) (m.), las (es) (f.), lo (es) (n.) SVÉD: den (sv) (m.), det (sv) (n.), de (sv), -n (sv), -en (sv), -t (sv), -et (sv), -en (sv), -na (sv), -a (sv) SZAMOAI: le (sm) SZICÍLIAI: lu (m.), la (f.); li m, f pl SZLOVÁK: ten (sk) SZUAHÉLI: ya (sw) TONGAI: te (to) VOLAPÜK: el (vo), (férfi) hiel (vo), (nő) jiel (vo) WALESI: y (cy), yr (cy), ’r (cy)

Lásd még

• a, az

Főnév

a

1. (zene) A C-dúr hangsor 6. hangja.

Indulatszó

a

1. (népies) Bizony.

   Nem hiszem, nem a!

2. (népies) <Távolra mutatva:> ni!

   Nézd a!

3. (tájszó) (gyermeknyelv) <A figyelmet valamely hangra irányító szóként.>

   A! Hallod?

4. <Bosszúság, rosszallás, csodálkozás kifejezésére.>

   A, nincs kedvem!

   A, de szép!

Gyakoriság

• (bizony): 5
• (ni!): 5
• (<A figyelmet valamely hangra irányító szóként>): 5
• (<Bosszúság, rosszallás, csodálkozás kifejezésére>): 5

Angol

Kiejtés

• IPA : /eɪ/
•  hallgatás (US)

Névelő

a

1. egy (névelő)

Francia

Ige

a

1. neki van

birtokos ige
avoir
j'ai	nekem van
tu as	neked van
il / elle a	neki van
nous avons	nekünk van
vous avez	nektek van
ils ont	nekik van

Spanyol

Elöljárószó

a

1. <részeshatározóként> -nak/-nek
2. <időhatározóként> -kor, -án, -én, múlva, után
3. <helyhatározóként> -ba/-be, -ra/-re, -on/-en/-ön, -hoz/-hez/-höz
4. <módhatározóként> -val/-vel
5. -andó/-endő

Szókapcsolatok

1. los asuntos a tratar - a megtárgyalandó ügyek

Szlovák

Kötőszó

a

1. és