миг

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bolgár

миг (mig)

Kiejtés

  • IPA: [mik]

Főnév

миг hn

  1. pillanat

Macedón

миг (mig)

Kiejtés

Főnév

миг hn

  1. pillanat

Orosz

миг (mig)

Kiejtés

Főnév

миг hn

  1. pillanat
eset e.sz. t.sz.
alanyeset ми́г ми́ги
birtokos ми́га ми́гов
részes ми́гу ми́гам
tárgyeset ми́г ми́ги
eszközh. ми́гом ми́гами
elöljárós ми́ге ми́гах
в один миг
egy szempillantás alatt