зуб

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Belarusz

зуб (zub)

Kiejtés

  • IPA: [zup]

Főnév

зуб hn

  1. fog

Orosz

зуб (zub)

Kiejtés

Főnév

зуб (zubhn élett (birtokos зу́ба, alanyeset tsz. зу́бы vagy зу́бья*, birtokos tsz. зубо́в vagy зу́бьев*) (* Technical.)

  1. (biológia, anatómia) fog
eset e.sz. t.sz.
alanyeset зу́б зу́бы
birtokos зу́ба зубо́в
részes зу́бу зуба́м
tárgyeset зу́б зу́бы
eszközh. зу́бом зуба́ми
elöljárós зу́бе зуба́х
вставные зубы
műfogak
коренные зубы
zápfogak
молочные зубы
tejfogak
скалить зубы
fogát vicsorítja/vicsorgatja
скрежетать зубами
fogát csikorgatja
вооружённый до зубов
állig felfegyverzett [tkp. a fogáig felfegyverzett]
на один зуб
fél fogára sem elég/elegendő [pl. étel]
на этом можно зубы сломать
ebbe beletörik a foga az embernek
не по зубам (кому)
túl kemény dió/feladat (vk számára)
это у меня в зубах навязло
elegem van belőle; torkig vagyok vele [tkp. már beleragadt a fogaim közé]
у него зуб на зуб не попадает
vacog(nak) a foga(i)
говорить v. цедить сквозь зубы
foga közt szűri a szót
держать язык за зубами
befogja a száját [tkp. a fogai mögött tartja a nyelvét]
иметь зуб (на/против кого)
neheztel (vkre)
показать зубы
kimutatja a foga fehérét
положить зубы на полку
felkopik az álla; koplal; összébb húzza a nadrágszíjat [tkp. fogát a polcra teszi]
зубами держаться v. ухватиться (за что)
kézzel-lábbal kapaszkodik (vmbe)