зуб
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | зу́б | зу́бы |
| birtokos | зу́ба | зубо́в |
| részes | зу́бу | зуба́м |
| tárgyeset | зу́б | зу́бы |
| eszközh. | зу́бом | зуба́ми |
| elöljárós | зу́бе | зуба́х |
Orosz
зуб (zub)
Főnév
зуб m
- вставные зубы
- műfogak
- коренные зубы
- zápfogak
- молочные зубы
- tejfogak
- скалить зубы
- fogát vicsorítja/vicsorgatja
- скрежетать зубами
- fogát csikorgatja
- вооружённый до зубов
- állig felfegyverzett [tkp. a fogáig felfegyverzett]
- на один зуб
- fél fogára sem elég/elegendő [pl. étel]
- на этом можно зубы сломать
- ebbe beletörik a foga az embernek
- не по зубам (кому)
- túl kemény dió/feladat (vk számára)
- это у меня в зубах навязло
- elegem van belőle; torkig vagyok vele [tkp. már beleragadt a fogaim közé]
- у него зуб на зуб не попадает
- vacog(nak) a foga(i)
- говорить v. цедить сквозь зубы
- foga közt szűri a szót
- держать язык за зубами
- befogja a száját [tkp. a fogai mögött tartja a nyelvét]
- иметь зуб (на/против кого)
- neheztel (vkre)
- показать зубы
- kimutatja a foga fehérét
- положить зубы на полку
- felkopik az álla; koplal; összébb húzza a nadrágszíjat [tkp. fogát a polcra teszi]
- зубами держаться v. ухватиться (за что)
- kézzel-lábbal kapaszkodik (vmbe)
