дно

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Macedón

дно (dno)

Kiejtés

  • IPA: [dnɔ]

Főnév

дно sn

  1. alja valaminek
  2. fenék (pl. hajóé, edényé)

Orosz

дно (dno)

Kiejtés

Főnév

дно sn

  1. alja valaminek
  2. fenék (pl. hajóé, edényé)

Etimológia

Tkp. dno.

eset e.sz. t.sz.
alanyeset дно́ *дна́
birtokos дна́ *дон
részes дну́ *дна́м
tárgyeset дно́ *дна́
eszközh. дно́м *дна́ми
elöljárós дне́ *дна́х
eset e.sz. t.sz.
alanyeset дно́ до́нья
birtokos дна́ до́ньев
részes дну́ до́ньям
tárgyeset дно́ до́нья
eszközh. дно́м до́ньями
elöljárós дне́ до́ньях
до дна
maradéktalanul
вверх дном
felfordulva
дно моря
tengerfenék
золотое дно
aranybánya
идти ко дну
alámerül, elsüllyed
пить до дна
fenékig üríti a poharat