нос
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Belarusz
нос (nos)
Főnév
нос (m.)
Bolgár
нос (nos)
Főnév
нос (m.)
Macedón
нос (nos)
Főnév
нос (m.)
Orosz
нос (nos)
Főnév
нос m
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | но́с | носы́ |
| birtokos | но́са | носо́в |
| részes | но́су | носа́м |
| tárgyeset | но́с | носы́ |
| eszközh. | но́сом | носа́ми |
| elöljárós | но́се | носа́х |
| helyhat. | в/на носу́ |
- водить за нос (кого)
- (vkt) az orránál fogva vezet
- говорить в нос
- orrhangon beszél
- задирать нос
- fontoskodik, magasan hordja az orrát
- зима на носу
- itt a tél; közeledik a tél
- клевать носом
- elbóbiskol, elszundikál
- курносый нос
- pisze orr
- на носу
- küszöbön áll; hamarosan bekövetkezik
- не видеть дальше своего носа
- nem lát tovább az orránál
- нос к носу
- szemtől szembe
- нос картошкой
- biz krumpliorr
- нос с горбинкой
- görbe orr
- носу не казать (куда)
- nem dugja oda az orrát (vhová)
- оставить с носом (кого)
- lóvá tesz, átver, átejt (vkt)
- остаться с носом
- hoppon marad
- повесить нос (на квинту)
- lógatja az orrát
- под (самым) носом
- az orra előtt; a szeme láttára
- показать нос (кому)
- orrot mutat (vknek); kicsúfol (vkt)
- у меня идёт кровь из носа
- vérzik az orrom
